Ültető és szaporító közegek
Az ültetőközeg egy olyan speciális anyag vagy keverék, amely a növények gyökérzetének megtartására, rögzítésére, valamint a víz, a levegő és a tápanyagok biztosítására szolgál. Legyen szó mesterséges vagy természetes összetevőkről, a lényeg, hogy optimális környezetet teremtsenek a növekedéshez.
Mire való az ültetőközeg?
- Stabilitás: Biztosítja a növény mechanikai stabilitását és rögzíti a gyökereket.
- Vízgazdálkodás: Egyszerre tartja meg a nedvességet és vezeti el a felesleges vizet.
- Szellőzés: Megfelelő mennyiségű oxigént juttat a gyökerekhez, megelőzve a penészesedést és a rothadást.
- Tápanyag: Megköti és tárolja, majd fokozatosan leadja a növény számára szükséges tápanyagokat.
A leggyakoribb típusok és funkcióik
Agyaggolyó
Az agyaggolyó vagy másnéven agyaggranulátum egy természetes agyagból, magas hőmérsékleten kiégetett, könnyű és porózus szerkezetű kertészeti segédanyag. A kiégetés hőfoka 1000 °C felett van, így egy kemény, kiégetett anyagot kapunk. Kiváló vízmegtartó és légáteresztő tulajdonságai miatt nélkülözhetetlen eszköz mind a szobanövények kedvelőinek, mind a professzionális kertészeknek.
Leggyakoribb felhasználási módok
- Drénréteg: Megakadályozza a pangó víz kialakulását. Elvezeti a felesleges nedvességet, szellőzést biztosít, így megvédi a növényeket a gyökérrothadástól.
- Talajtakarás (mulcsozás): A föld felszínére szórva csökkenti a párolgást. Megtartja a talaj nedvességét és esztétikus megjelenést biztosít. Így nem csak vizet spórolunk, de a növény is egyenletesen tudja felvenni a nedvességet.
- Hidropóniás és hidrokultúrás termesztés: Teljesen földmentes növénynevelést tesz lehetővé. Stabil támaszt ad a gyökereknek, miközben maximális oxigénellátást biztosít. Ilyenkor nincs a közegben föld, csak az agyaggolyók és a tápoldatos víz.
- Talajlazítás: Virágföldhöz keverve javítja a nehezebb talajok szerkezetét. Lazává és jól szellőzővé teszi a közeget, ugyanis az agyaggolyókból a kiégetés során távozó nedvesség helyén megmaradtak az apró lyukacskák.
Legfőbb előnyei
- pH-semleges: Nem módosítja a talaj vagy a tápoldat kémhatását.
- Steril és tiszta: Nem tartalmaz kórokozókat, kártevőket vagy gyommagvakat. Használat után tisztítható és sterilizálható magas hőfokon is. Például forrásban lévő vízben, vagy sütőben tepsire helyezve.
- Nem bomlik le: Stabil szerkezetű, nem tömörödik össze az idő múlásával sem.
- Újrafelhasználható: Alapos mosás és fertőtlenítés után korlátlanul újra alkalmazható.
Beszerzési lehetőségek és kiszerelések
Az agyaggolyók különböző szemcseméretben (leggyakrabban 4–8 mm vagy 8–16 mm) kaphatóak a növény igényeitől függően kell választanunk. A kissebb méret alkalmasabb tálcás alátétnek párologtatáshoz, mert nem borulgat el a cserép mint a nagyon. Keverék elkészítéséhez is alkalmasabb. A nagy méretet személy szerint otthoni környezetben nem igen kedvelem. Ennek ellenére alkalmas hidrokultúrás rendszerekhez és párologtatáshoz. Kisebb adagokban és ömlesztett kiszerelésben is elérhetőek a hazai üzletekben.
- Kapható 1-2 literes kimérős vagy gyári csomagolásokban, ha pár növényhez volna rá szükséged.
- Általános barkácsáruházakban is könnyen beszerezhető, ha alaposabban körülnézünk a kertészeti osztályon vagy kertészeti webshopokban.
- Nagyobb mennyiségben (10–50 liter) professzionális hidroponikus boltokban éri meg tájékozódni, ugyanis ilyenkor már az ára is kedvezőbb, mint a kicsi tételnek.
Alginit
Az alginit egy teljesen természetes, talajjavító ásványi anyag, amely fosszilis (megkövesedett) alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni tufából jött létre.
4-5 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében, ahol még a Pannon tórendszer llétezett, heves vulkanikus jelenségek játszódtak le. Ekkor keletkeztek azok a gyűrű alakú kráterek, a tufagyűrűk, amelyek olyan fontosak voltak az alginit képződése szempontjából.
A kirobbant vulkáni kráter vízzel töltődött fel, mely az utóvulkáni működés következtében 12-14 C°-os,- a medence zártsága miatt alacsony sótartalmú, 7,6% pH-jú vízzel töltődött fel és tápanyagban gazdag volt.
A zárt krátergyűrűben az algák egy ritkán előforduló fajtája (Botryococcus braunii) szaporodott el, majd egyéb lebegő anyagokkal együtt leülepedett a zárt medence aljára. A tufagyűrűbe csak a finoman eloszlott, lebegő állapotban lévő üledékanyag juthatott be. A leülepedett és anaerob körülmények között megkövesült alga-biomasszából alakult ki az a kőzet, az Alginit.
Legfontosabb tulajdonságai és hatásai
- Kiváló vízmegtartás: 1 kg alginit képes 1,0–1,7 liter vizet megkötni, megtartani és fokozatosan átadni a növényeknek. Ezzel csökkenthető az öntözési igény, valamint állandó nedvesség éri a növényt.
- Tápanyagtartalom: Magas humusz- (kb. 25%), mész- (kb. 15%), agyag-, nitrogén-, kálium-, magnézium- és mikroelemtartalommal rendelkezik, így a növények viszonylag magas tápanyagtartalmu közegbe kerülnek. Sokfajta makro – és mikrotápanyag feldúsulása (pl. P2O, 5 Ca, S, Mn, Fe, Cu, K, stb. értékes és hasznos közeggé teszi a növények számára.
- Hosszú távú hatás: Egyszeri kijuttatása után hatását 4–6 évig fejti ki a talajban.
- Biztonságos: Bányászott anyag, nem lehet túladagolni, nem okoz perzselést a növényeken, biztonságos számukra.
Felhasználása:
Az alginitet leginkább ősszel vagy kora tavasszal érdemes a talajba dolgozni.
A lakossági és kiskerti felhasználásra szánt termékek megvásárolhatóak a nagyobb hazai áruházakban és a kertészeti szaküzletekben is.
Nagyobb, zsákos kiszerelések (10–30 kg) formában érhetőek el, felhasználhatók kertekben, üvegházakban, kertészetekben.
A kissebb (2–4 kg) kiszerelések szobanövényeknek szánt mennyiséget tartalmaz.
Felhasználást és adagolást minden esetben a csomagoláson ajánlott módon végezzük
Általános virágföld
Az általános virágföld a legszélesebb körben használt termesztőközeg, amely a közel semleges (6,0–7,0 körüli) pH-értéket kedvelő növények igényeit elégíti ki. Kiválóan alkalmas a legtöbb szobanövényhez, erkélyládába, egynyári virágokhoz, valamint kerti fák és cserjék ültetéséhez. Népszerüségének oka feltehetően az, hogy a legtöbb felhasználáshoz megfelelő, viszonylag olcsó és sokfajta kiszerelésben kapható.
Na de mit tartalmaz egy jó minőségű általános virágföld?
A minőségi keverékek lazák, jó a vízáteresztő és levegőzési képességüek. Főbb összetevőik általában:
- Tőzeg (Sphagnum moha vagy síkláptőzeg) – biztosítja a laza, levegős szerkezetet és a vízmegtartást.
- Komposzt vagy érett marhatrágya – a természetes tápanyagok és mikroorganizmusok forrása.
- Műtrágya-keverék (NPK) – az első néhány hétben/hónapban biztosítja a növény gyors fejlődését.
- Lazító anyagok (pl. perlit vagy kókuszrost) – megelőzik a föld összetömörödését és a gyökérfulladást. Úgy mint a moha, levegőssé, szellőssé teszi a talajt.
Népszerű és megbízható márkák
- Florimo Általános virágföld: A Florimo egy széles körben ismert, magyar kertészeti márka, amely elsősorban prémium minőségű virágföldjeiről, tápoldatairól és növényápolási termékeiről ismert. Magas szervesanyagtartalommal bír, és kiválóan alkalmas szinte minden semleges talajt igénylő növényhez. A pontos összetevőket, adagolást a gyártó honlapján vagy a csomagoláson van feltüntetve.
- Garri Általános virágföld: A Garri általános virágföld egy sokoldalúan felhasználható, használatra kész talajkeverék, amely kiváló alap minden olyan szobai, balkoni és kerti növény számára, melyeknek nincsenek speciális igényei.
- Jó Föld Általános virágföld: Prémium kategóriás termék, amely kókuszrostot és perlitet is tartalmaz. Gyártói ígérete szerint akár hosszú ideig sem igényel plusz tápoldatozást.
- Compo Sana és Substral: Magasabb árkategóriájú, de rendkívül jó minőségű, hozzáadott gyökérserkentőt vagy tartós műtrágyát tartalmazó nemzetközi márkák.
Mikor NE használd az általános virágföldet?
Bár a neve „általános”, a speciális igényű növények megsínylik, ha ebbe ülteted őket, sőt jó eséllyel el is pusztulnak benne.
Savanyú talajt kedvelők („A” típus): Hortenzia, áfonya, rododendron, azálea (nekik savanyú tőzeges föld kell). Kizárólag alacsony pH-értékű (4,5–5,5 pH), úgynevezett „A” típusú virágföldben képesek egészségesen fejlődni. Normál vagy meszes talajban a gyökerük nem tudja felvenni a vasat és más tápanyagokat, ami először a levelek elsárgulásához (klorózis) és a növény pusztulásához vezet.
Meszes talajt kedvelők („C” típus): Leander, muskátli (bár a muskátli az általánosban is elél, sőta legtöbb esetben abba van, de a speciális muskátliföldben sokkal szebben virágzik). A magasabb, 7,0 feletti pH-értékű, kalciumban gazdag talajban fejlődnek a legszebben.
Néhány példa: Levendula, nyáriorgona, aranyeső, madárbirs, tamariska, selyemakác, hunyor, varjúhájfélék és kövirózsák, sásliliom (Hemerocallis)
A mediterrán fűszerek többsége (rozmaring, kakukkfű, zsálya, szurokfű/oregano)…
Vagy éppen a fejes káposzta, karfiol és brokkoli,stb…
Fenyőkéreg
A fenyőkéreg kiváló, természetes és tartós ültetőközeg, amelyet sokszor lazító anyagként vagy önállóan is használnak.
Előállítása
A kertészeti minőségű fenyőkéreg előállítása szigorú folyamat, mivel a nyers kéreg károsíthatja a növényeket. Nem is beszélve az őt ért szennyeződésekről.
- Alapanyag: Leggyakrabban vörösfenyő vagy borovi fenyő kérgét használják.
- Aprítás: A kérget gépekkel különböző méretű (apró, közepes, durva) darabokra zúzzák.
- Fermentálás (komposztálás): A nyers kéreg sok gyantát, csersavat és toxikus anyagot tartalmaz. Ezt hónapokig tartó nedves, meleg érleléssel lebontják.
- Nitrogénpótlás: A lebomló kéreg elszívja a környezetéből a nitrogént . Az előállítás során ezt gyakran nitrogénműtrágya hozzáadásával kompenzálják.
- Osztályozás: A kész, stabilizálódott kérget szitálják és méret szerint szétválogatják, csomagolják.
Felhasználás
A fenyőkéreg szerkezete lassan bomlik le, és kiváló szellőzést biztosít a gyökereknek.
- Orchideák ültetése: A durva vagy közepes szemcsés fenyőkéreg az orchideák (pl. Phalaenopsis) elsődleges, szinte kizárólagos ültetőközege. A szemcsés kéregdarabok egymás között sok levegős helyet képeznek.
- Talajlazítás és keverékek: Tőzeghez, kókuszrosthoz vagy általános virágföldhöz keverve javítja a közeg vízáteresztő képességét és llevegőzöttségét. Trópusi növények talajának hasznos összetevője. (Philodendronok, monsterák,syngoniumok) Rendszerint kissebb frakciót érdemes használni, mintaz orchideáknál.
- Savanyú talajt kedvelő növények: Enyhén savas kémhatása miatt ideális áfonya, hortenzia, rododendron és más fenyőfélék földkeverékébe.
- Bonsai és dézsás növények: Biztosítja a hosszú távú struktúrát, így a föld nem tömörödik össze a gyakori öntözéstől.
- Mulcs: mulcsozás során nem csak dekorációs érték számit, hanem az is fontos szempont, hogy természetes anyagokból csináljuk. A fenyőkéreg pont ilyen. Lassan bomlik, a vizet beereszti, de ki már nem. Idővel növelni kezdi a talaj tápanyagtartalmát.
Homok
A homok egy természetes, szemcsés törmelékes üledék, amely leggyakrabban kvarcból (szilícium-dioxidból) áll, és mérete meghatározza a talaj fizikai tulajdonságait.
Kőzetek aprózódásával keletkezik, kitermelése pedig főként bányákból és folyómedrekből történik.
A homok keletkezése
- Fizikai aprózódás: A szél, a víz, a jég és a hőmérséklet-változás összetöri a kőzeteket.
- Kémiai mállás: A víz és a savak kioldják a kőzetek kevésbé ellenálló ásványait.
- Kvarcfeldúsulás: A legellenállóbb ásvány (kvarc) megmarad, ez alkotja a homok zömét.
- Szállítás: A folyók és a szél a törmeléket továbviszik, miközben a szemcsék legömbölyödnek.
- Lerakódás: A lelassuló víz vagy szél tengerpartokon, folyómedrekben és sivatagokban halmozza fel.
A homok kitermelése
- Szárazművelésű bányák: Külszíni fejtéssel, kotrógépekkel termelik ki a szárazföldi dűnékből, dombokból.
- Nedvesművelésű bányák: Tavakból, vizes élőhelyekről úszókotrókkal, szivattyúkkal emelik ki a homokot.
- Kotrás folyókból/tengerekből: Speciális hajók szippantják fel a meder üledékét.
- Feldolgozás: A kibányászott anyagot mossák, osztályozzák (szemcseméret szerint) és szárítják.
- Környezeti hatás: A túlzott kitermelés partvonalak eltűnéséhez és az élőhelyek pusztulásához vezet
Néhány tulajdonsága
- Szemcseméret: 0,06 mm és 2 mm közötti ásványi darabkák
- Kémiai összetétel: Főleg kvarc, de tartalmazhat földpátot vagy csillámot
- Kémhatás (pH): A tiszta kvarchomok semleges, nem változtatja a talaj pH-ját
- Fizikai tulajdonság: Nem tapad össze, nincs belső kohéziója
- Tápanyagtartalom: Teljesen meddő, nem raktároz tápanyagokat
A homok szerepe az ültetőközegben
- Fizikai lazítás: Megbontja a nehéz, agyagos talajok szerkezetét.
- Vízelvezetés: Szemcséi közötti levegő elvezeti a vizet, így megelőzi a gyökérrothadást
- Szellőzés: Makropórusokat hoz létre, így oxigénhez jut a gyökér
- Hővezetés: Gyorsabban felmelegszik tavasszal, mint az agyag
Felhasználás: A homokot a kertészetben elsősorban a talaj lazítására használjuk. Elterjedt alternatívája a perlit. Drágább ugyan, de sokkal könnyebb, szellősebb, kezelhetőbb, igy a legtöbb növénynél leváltotta a homok szerepét.
Keverékként mindig keverjük tőzeggel, komposzttal vagy kerti földdel.
Az ideális arány általános növényeknél 10-20%, kaktuszoknál akár 40-50%.
A bányászott homok kórokozóktól mentes, biztonságos közeg.
Sterilizálni gyakran szükséges lehet, melyet hevítéssel, kisütéssel érhetünk el.
Kaktuszföld
A kaktuszföld egy speciálisan kikevert ültetőközeg kaktuszok,pozsgások ültetéséhez. Annyiban tér el az általános virágföldtől,hogy magasabb a homok tartalma,a jobb vízelvezetés érdekében.
A kaktuszok és pozsgások az sivatagi létben megtanulták hogy a vizet elraktározzák,tehát nincs szükségük vízmegkötő közegre,mert kirohadna a gyökerük.
Speciálisan összeállított földkeverék, gazdag biohumusz tartalommal,így nincs szükség az otthoni földkevergetésre.
Felhasználható kaktuszfélék, pozsgások átültetéséhez, termesztéséhez.
pH értéke pH 5,6 – 6,5
Tartamaz többek között sphagnum mohát, síkláp tőzeget, biohumuszt, komposztált marhatrágyát, folyami homokot, apró kavicsokat, műtrágyát.
Kókuszháncs
A kókuszháncs a kókusz rostos (a mag és a külső héj közötti) rétegéből készül, és többnyire ültető-,
vagy termőközegként, illetve talajtakaróként szokás felhasználni.
A „sima” kókuszháncs lényegében nagyobb darabokból áll, és remekül tartja a nedvességet, illetve jól is szellőzik.
Darabos kiszerelése miatt azonban első sorban inkább talajtakarásra ajánlott, ed remek ültetőközeg is, keverve használják.
A kókuszháncs első sorban nedvszívó képességéről híres, de emellett jó vízlevezetést kínál a gyökerek számára.
Éppen ezért nem csak termőközegnek, hanem magültetéshez is alkalmazható.
Legtöbb kezdő kertész legnagyobb hibája, hogy túlöntözi növényeit, ami a gyökerek rohadásához vezet.
Jó nedvszívó és vízelvezető képességének köszönhetően a kókuszháncsba ültetett növényeket sokkal nehezebb túlöntözni.
A kókuszháncs a tőzegmohához hasonlóan bolyhos, így jó szellőzést kínál a növények gyökereinek. A kereskedelemben kapható kókuszrost tégla nedves állapotban préselik, kiszárítják, majd jöhet a csomagolás.
Így kapunk tégla méretű tömböket. Használat elött vizbeáztatva tudjuk a tömböket fellazitani, de ne feledjük belőle a vizet kinyomkodni.
Kókusz ültetőkorong
A kókusz ültetőkorong egy Kb. 4 cm átmérőlyü szárított és préselt kókuszrost korong.
Magvetéshez használható
A használata nem túl bonyolult,de egyébként a csomagoláson is biztosan fel van tüntetve.
Helyezzük a korongokat egy tálba és öntsünk bele vizet.
A tabletták pár perc alatt megszívják magukat és körülbelül ötszörös magasságúra nőnek, átmérőjük nem változik.
A korongok a víz hatására megduzzadnak, így biztosítva a megfelelő közeget a csírázó magvak számára.
A termék nagy előnye, hogy a már fejlődésnek indult növényeket nem éri „sokk” az átültetés során, mivel közvetlenül a talajba kerülnek.
A víz és a levegő teljesen átjárja, csökkentve a későbbi gyökérrothadást
Környezetbarát, 100 %-ban lebomlik.
Kókusrost
A kókuszdió feldolgozása során létrejövő melléktermék.
A kókuszdió megőrölt héjából készült környezetbarát közeget préselik,szárítják és csomagolják.
A kókuszrost a tőzeghez hasonló rostos szerkezetű.
A kókuszrost tömegének 7-8-szorosát képes felvenni vízből,
ugyanakkor jó vízvezető tulajdonságú, és levegős is egyben.
PH-értéke 6,5-7,5 közötti.
Átnedvesítés után a terráriumba tölthető, de ideális anyag kertészeti felhasználásra is.
Könnyen (újra) nedvesedik, jól tartja a vizet. Nem hajlamos a penészedésre.
Kedvező víztartó képesség és levegős szerkezet a gyökerek számára
Bármennyiszer felveszi a vizet, könnyen újranedvesíthető.
Gyorsabb és nagyobb mértékű gyökeresedést biztosít, mint bármely más termesztő közeg
Nagyobb gyökértömeg fejlődik, köszönhetően a kedvező víz-levegő aránynak
Garantáltan gyommag- és kártevőmentes
Felhasználás előtt a terméket beáztatjuk. A termék 5-7 szeresére duzzad.
Megduzzadt állapotában könnyen kezelhező. A kókusztégla mosott, állapotban kerül csomagolásra.
Tápanyagot nem tartalmaz, így a használata során ezt pótolni kell.
Komposzt
Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Más szervesanyag-bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét szintén humusznak nevezzük.
A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a szerveshulladékok, melléktermékek anyagait jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálódás a levegő oxigénjével történik, azaz aerob folyamat (korhadás), szemben az anaerob rothadással.
A komposztálás akkor meg végbe tökéletesen, ha az alábbi feltételeket biztosítjuk:
- hulladék összetétele (toxicitás, lebonthatóság)
- nedvességtartalom
- aerob viszonyok (forgatásos, levegőztetés szükséges)
- C/N arány
- hőmérséklet (a hulladékban előforduló kórokozók elpusztítása csak tartósan magas hőmérsékleten, 55 °C felett valósítható meg)
- szemcseméret (optimális: 25–40 mm)
- pH (a komposztálásban résztvevő mikroorganizmusok pH-tartománya 4-9 közé esik).
Ha ezeket a tényezőket biztosítjuk, tisztán aerob oxidáció jön létre.
Lechuza-pon
A lechuza-pon tisztán ásványi növényi szubsztrátum. Az eredeti LECHUZA öntözőrendszer szíve, és ideális növényi szubsztrát szobanövények számára. Ásványi komponenseivel kiváló vízelvezető tulajdonságokat kínál, így biztosítja az optimális gyökérszellőztetést.
Ez azt jelenti, hogy az ültetőben a vizesedésnek esélye sincs! Speciális összetétele stabil pH-értéket biztosít, víz- és tápanyagtározóként működik, melyeket szükség szerint és egyedileg juttatnak vissza a növényekbe. Annak érdekében, hogy szobanövények buja zöldek legyenek, és serkentse a növekedést, a LECHUZA-PON tartós műtrágyával dúsított, amely 6-8 hónapig megbízhatóan ellátja növényeit minden szükséges tápanyaggal.
A LECHUZA-PON kiváló minőségű zeolitból, habkőből és lávából áll, és különleges összetételének köszönhetően térfogata stabil marad. A talajhoz képest a PON nem tömörödik és nem csomósodik. A tisztán ásványi alapnak köszönhetően az aljzat nem ad helyet a gombáknak vagy a kártevőknek, például a gombás szúnyogoknak. Az aljzat tőzegmentes, így a legjobb választás szobanövényeink számára.
Körülbelül hat hónap elteltével újra meg kell trágyázni a növényeket. Lassú felszabadulású és folyékony műtrágyákkal a növényeket elegendő tápanyaggal látják el és ragyognak új zöldjükben. Összetevők: habkő, láva, zeolit, lassan felszabaduló műtrágya
Magvetőföld
A magvetőföld egy finom szemcseméretű közeg, amelyet magvetéshez, tálcatöltéshez használunk. A benne található érett, sötét tőzegnek, valamint minimális portartalmának köszönhetően gyors gyökérfejlődést biztosít a fiatal növényeknek.
A földkeveréket elsősorban dísznövények magvetésére és dugványozására, faiskolai magoncok és szamóca tálcás palántanevelésére ajánljuk maximum 7 cm-es tálca vagy cserépátmérőig. 0-6 mm szemcseméret
Orchideaföld
Az orchideák által kedvelt laza szerkezet a válogatott vörös-fenyőkéreg, perlit és kókuszrost és rostos tőzeg adja. Orchidea, Anthurium, Broméliafélék, fán élő orchideafélék, vanília stb számára önálló termesztő közegként használható. Átültetéskor a növény előkészítése után nedvesítsük be a közeget, majd ültessük bele a növényt az eredetitől 2-3 cm-rel nagyobb edénybe.
8-9 hónapig nem szükséges a tápoldatozás, mivel a hozzáadott műtrágya golyócskák lassan feltáródó formában folyamatosan biztosítják a növényeknek a szükséges tápanyagokat, átlag napi 6 mg/litert. Fő összetevői a fenyőkéreg, kókuszrost, rostos Sphagnum tőzeg, perlit, műtrágya.
Perlit
A duzzasztott kertészeti perlit vulkanikus perlit kőzetből magas hőmérsékleten hőkezelt, csíramentes, semleges pH értékű, könnyű fajsúlyú anyag.
Talajlazító anyagként, és hidrokultúrában használják. A kertészeti perlit levegőztet és optimális víz- és tápoldat háztartást biztosít a növények termesztése során. A talajjal általában 25-50-75 térfogat-százalékos arányban keverve szaporító és nevelő közegként használható fel.
Előállítása: A felszíni bányászatot követően a perlitkőzetet megőrlik, majd 850–900 C°-ra hevítik. A perlit felülete melegítés hatására meglágyul, a kőzetben kémiailag kötött víz gőzzé változik, és kis kapillárisokon (csatornákon) a környezetbe távozik. A folyamat során az anyag eredeti térfogatának 7-16-szorosára duzzad.
Sóder
A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke. Az építőipari szabvány szerint legalább 4 mm alsó határszemnagyságú, míg a talajtani meghatározás szerint legalább 2 mm szemnagyságú frakciókból áll. Elsősorban folyókban, tenger- és tópartokon képződik a víz kőzetkoptató hatására.
A természetes kavics általában homokkal együtt fordul elő. Ültetőközegként használható hidrokultúrás termesztésnél. A kavicsszemek közé bekúszó gyökerek remekül átszövik a közeget, biztos kapaszkodást biztosítva.
Tőzeg
A tőzeg az erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt körülmények között, az ott elhalt növények törmelékéből képződik biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén. A tőzegképződésre alkalmas élőhelyeket tágabb értelemben lápoknak nevezzük, de a mára már kiszáradt lápok területén is fellelhető a tőzeg.
Tőzegképződésre alkalmas helyek a lefűződött holtágak, sekély tavak, patakpartok, ahol a vízfelületet részben vagy egészben vízi növényzet, hínár, sás, nád, gyékény, és gyakran mohák, páfrányok nőtték be.
Felhasználható a kertekben, virágtermesztésben és zöldségtermesztésben a termesztőközegkeverékekben vagy a talajok szerkezetének a javítására. Számos növény csak az alacsony pH értékkel rendelkező, savas kémhatású talajon tud megfelelően fejlődni.
Ide tartoznak egyes fenyőfélék és egyéb tűlevelű fajok, a rhododendronok, az erika félék, a magnóliák, a kaméliák, az áfonya stb. Dísznövények magjainak csíráztatására 70% rostos tőzeg és 30% kertészeti perlit arányban. Fenyőfélék magjainak csíráztatásához 80% rostos tőzeg és 20% homok.
Alkalmazható a kertekben, virágtermesztésben és zöldségtermesztésben a termesztőközeg szerkezetének javítására. Cserepes növények ültetésénél keverjünk 10-50 % Pl. Novobaltot a közeghez. Tartósan jó szerkezetet és vízgazdálkodást biztosít. Szagtalan, kártevőmentes, lazítja a talajt. pH érték: 3,5-4,5
Tőzegkorong
A tőzegkorong (Jiffy) egy összepréselt, cellulózhálóval körülvett tőzegkorong, palántanevelésre, dugványok gyökereztetésre. Vizet kell hozzáadnunk, és azonnal az eredeti méretének a hétszeresére növekszik.
Kiválóan alkalmas dugványok gyökereztetéséhez, magok csíráztatásához. Gyors és biztos csírázást tesz lehetővé a növények részére egyszerűen és tisztán alkalmazható természetes anyagból állítják elő praktikus ültetés
Használata egyszerü: az összepréselt, cellulózhálóval körülvett tőzegkorong, kb.: 33 mm -es átmérőre és 40 mm -es magasságra duzzad. Használat előtt a korongot fel kell szívatni vízzel és így a magába szívott nedvességtől lesz henger alakú, majd egy a számára kialakított tálcára helyezhető. A gyökérzet kifakadásig lakik benne a növény, azután Jiffy-vel együtt átültethető és végleg ottmarad. Gyakran látható boltban vásárolt növények átültetésénél is, amint a gyökér teljesen áthatolt a cellulóz hálón.
Vermikulit
A vermikulit egy tömörített szilikátanyag, alumínium-, vas- vagy magnéziumszilikátokból áll,szemcséi pedig apró kőszerű anyagra hasonlítanak. Előállításkor a vermikulitot 870°C-ra hevítik fel. Az így létrejött apró szemcsék, szivacsos állagúak, és kiváló nedvszívó képességgel rendelkeznek. Általában sötétbarna, vagy rézszínűek, de vannak sárgás, aranyszínű változatok is.
Amikor víz éri, a vermikulit szemcséi szivacsos szerkezetüknek köszönhetően magukba szívják azt, és feldagadnak. A vermikulit térfogatának akár 3-4-szeresét is képes magába szívni. A vermikulitot többek között kerti talajhoz, vagy komposzthoz lehet hozzáadni, hogy javítsd ezek vízmegtartó képességét. A vermikulit szemcsés, szivacsos jellege miatt csökkenti a talaj sűrűségét.
